Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
Iskolánk elnyerte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre elnevezésű pályázatot. Pályázatunk címe:Székelyföld a szabadságharc tükrében. A pályázat keretén belül 794.100 Ft vissza nem térítendő támogatási összegből 7. évfolyamos tanulóink 2013. március 14-18. között Erdélyben, Székelyföldön tesznek kirándulást. A program célja a külhoni magyarságról szóló tudás bővítése, a határokon átívelő kapcsolatok elősegítése, a magyarság összetartozásának és az egymás iránti szolidaritásnak az erősítése.
A nyertesek listája az alábbi linken tekinthető meg: www.hatartalanul.eu/_userfiles/palyazatok/2012/nyertes_palyazatok_2012.pdf
Erdély 2013. március 13-17.
(beszámoló)
A Balassi Bálint Gimnázium 7.a osztálya 794.100 Ft. támogatást nyert a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. HATÁRTALNUL! programja keretében szomszédos országba irányuló osztálykirándulás finanszírozására. Pályázatuk címe: Székelyföld a szabadságharc tükrében.
A kirándulást megelőzte egy budapesti kirándulás és egy előkészítő óra. A kiránduláson a Magyar Nemzeti Múzeumban az 1848-as eseményekkel ismerkedtek, majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban Petőfi Sándor életének eseményeit, és annak tárgyi emlékeit tanulmányozták. Itt múzeumi foglalkozáson is részt vettek a gyerekek: feladatlapot töltöttek ki, játékos totót oldottak meg.
Az előkészítő órán 3 tanár forgószínpad-szerűen készítette fel a gyerekeket a kirándulásra. Zentai József Székelyföld történelmét mutatta be. Jancsóné Zorván Zita földrajzi, természeti ismeretekkel bővítette a tanulók tudását. Ádám Klára pedig a székelyföldi irodalom nagy alakjait és műveiket mutatta be.
A kirándulás március 13-án este 20 órakor indult. 36 diák, 4 tanár és 14 szülő kelt útra. Autóbusszal összesen 1920 km-t tettek meg.
Reggel 8-ra értek Segesvárra. Itt megismerkedtek a város történelmével, a város épületeivel, leleplezték a Drakula-mítoszt.
A kirándulás a szabadságharcra (és a nemzeti ünnepre) épült, így többször megemlékeztek a hozzá kapcsolódó emlékhelyeken. Ilyenkor kihelyezték a koszorúnkat, elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Először Fehéregyházán, az Ispán-kúti emlékhelynél álltak meg. Ezen a helyen látták utoljára Petőfi Sándort menekülés közben (négy lovas üldözte).
Ezután Székelykeresztúrra mentek a Gyárfás-kúria udvarára. Itt töltötte utolsó éjszakáját a költő, és a körtefa alatt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét, mielőtt elindult a segesvári csatába. Itt a megemlékezés keretében egy tanuló elénekelte a Költő visszatér című dalt, és az egész osztály közösen elmondta Petőfi fent említett versét.
Ezután útba ejtették Bögözt, egy 12. századi református templomot, aminek érdekességei 14. századi falfreskók és a 18. századi kazettás famennyezet. Itt Bíró Endre lelkész volt az idegenvezetőnk.
Ezután Szejkefürdőn álltak meg. Itt Orbán Balázsról emlékeztek meg, aki a 19. században gyalog bejárva Székelyföldet, felfedezte annak minden apró értékét, majd egy 6 kötetes munkában meg is örökítette (A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból).
A végállomás előtti utolsó megálló Székelyudvarhely volt. Itt megnézték a Vasszékely szobrot, a Millenniumi Emlékoszlopot, Márton Áron püspök mellszobrát, és az Emlékezés Parkját, ahol 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát tekintették meg.
Este 6-ra értek a szállásra: Zeteváralján a Halleluja Panzióban Mátyás Gábor atya várta a megfáradt utazókat.
A másnap délelőtt az ünneplésről szólt. Ellátogattak a zeteváraljai iskolába. Megismerkedtek az ott tanuló gyerekekkel, tanárokkal. Átadták a Gyarmatról hozott ajándékkönyveket (a gimnázium tanulói gyűjtötték a zeteváraljai iskola könyvtára számára). Ezután a két iskola tanulói együtt indultak ünnepelni. Először a kopjafánál mindkét iskola egy-egy tanulója szavalt, majd koszorúzás következett. Ezután (a szakadó hóban) átvonultak a templomba, ahol mise keretében emlékeztek meg 1848-ról. A mise után a két iskola tanulói közös műsort adtak. Beszédet mondott a helyi iskola igazgatója, és a gyarmati gimnázium tanára, Jancsóné Zorván Zita. A megemlékezés a templomkertben ért véget a Szent István-szobornál.
Ezután ismét útra keltek. Megnézték a zeteváraljai víztározót (amely 50 millió köbméter vizet tud befogadni).
Közben az időjárás is kezdett javulni: bár a szél még mindig nagyon fújt, de a nap kezdett előbújni, és a hó is már csak „pilinkézett” (székely szóval).
A következő állomás a Békás-szoros volt. Csodálatos látványt nyújtott ez a természeti képződmény. Ezután a Gyilkos-tó következett. Bár télen nem sok látszik belőle, azért itt-ott kimeredezett egy-két fa a havas tófelszínről. Kárpótlásul sokan megkóstolták a híres erdélyi kürtőskalácsot.
Ezután Gyergyócsomafalva következet: megemlékezés a Kossuth-szobornál és a templomkertben.
Este igazi székely töltött káposzta várta a hazaérőket.
A harmadik nap Homoródfürdőn kezdődött, ahol a vállalkozó kedvű bátrak megkóstolták a borvizet (savanykás erdélyi forrásvíz). Tolvajostető volt az első megálló, ahol megemlékeztek a hármas keresztnél (a honfoglalás, Márton Áron püspök születése és a csíksomlyói kolostor alapításának emlékére állíttattak).
Ezután Csíksomlyó következett: a templom a híres Mária-szoborral és a kolostor. (Nagy jégkorongközpont is, ezt jelzik a hokiütő-formájú buszmegállók).
Ezután Nyergestető következett. Ez az emlékhely 200 székely fiatal szabadságharc alatti hősies küzdelmének állít emléket. A sok szép kopjafa között napsütésben, süvítő szélben emlékeztek meg a hősökről verssel, énekkel, koszorúval.
Alsócsernátonban a Székely Néprajzi Múzeumban Haszmann Pál fogadta a kirándulókat, és mutatta be a múzeumot, a skanzent.
A nap esti színházlátogatással ért véget. A szálláshellyel szomszédos falu, Zetelaka amatőr színjátszó csoportja Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát mutatta be.
Vasárnap hazafelé indult a csapat. Előtte azonban közösségi munkát is végeztek: a templomkert kerítését festették le – hideg, de napos időben.
Hazafelé az első állomás Farkaslaka volt, ahol Tamási Áron sírjánál, valamint a Trianon-emlékműnél emlékeztek meg.
Korondon is megálltak: egy kis ajándékvásárlás következett.
Utolsó állomásként Kalotaszegen álltak meg: Körösfőn megnézték a református templomot, és megemlékeztek a Vasvári Pál-emlékműnél. A Királyhágónál még egyszer visszanéztek Erdélyre, majd búcsút intve hazaindultak. Este fél 11-re értek haza fáradtan, de élményekkel telve.
A kirándulásról bemutató előadás kertében beszámoltak a gimnázium 6.a osztályának (ők is beadták a pályázatukat a következő tanévre). Az értékelő óra keretében a tanárokkal közösen fényképek segítségével idézték fel az élményeket. Megbeszélték az útinaplók és a fotópályázat részleteit, értékelték az utat.
A Nemzeti összefogás – HATÁRTALANUL! témanap keretében az iskola tanulói számára tették nyilvánossá a kirándulás eredményeit, látnivalóit, emlékeit. A program kiállítás-megnyitóval egybekötött teaházzal indult. Erdélyből hozott gyümölcsteát szolgáltak fel az osztály tanulói a résztvevőknek. Egy tanár megnyitotta a fotópályázatra beadott képekből összeállított kiállítást. A képek segítségével úja felidézték az eseményeket. Ezt követően az osztály egy tanulója felolvasott egy másik osztálytárs által írt – a kirándulás ihlette – verset. Ezután a résztvevők kis cédulákon szavaztak a fényképekre. Ennek alapján kerültek ki a pályázat helyezettjei. Ezután 2 csoportra oszlottak. Az egyik csoport (versenyzőként vagy nézőként) énekversenyen vett részt (téma: erdélyi népdal vagy a szabadságharchoz kapcsolódó ének), míg a másik csoport szavalóversenyre ment (téma: erdélyi költő verse vagy a szabadságharchoz kapcsolódó alkotás). A zsűriben az iskola tanárai, tanulói és a városi zeneiskola igazgatója vett részt. A témanap címzettjei a kisgimnazisták voltak (5-8- osztály). Sok és színes élménnyel lettek gazdagabbak a program végére.
A kirándulásról készült képek és a Városi TV kisfilmje ide kattintva tekinthető meg.